Jelentéstan
1. Miért nincs igaza sem a naturalizmusnak,
sem a konvencionalizmusnak? (2)
Ha igaz volna a naturalista
felfogás, megtudnánk mondani a szavak jelentését pusztán a hangalakjuk után. Ez
csak a hangutánzó szavakra jellemző valamelyest. A konvencionalisták a szavak
és dolgok kapcsolatának önkényességét vallják, viszont az már nem elfogadható,
hogy a szavak használati módjára csak mint emberek közti megegyezésre tekint.
2. Szent Ágoston jeltipológiája (6)
Érzékszervi modalitás szerint:
látható és hallható jelek.
Eredet, ill. használat szerint: természetes és mesterséges jelek.
Jelek vonatkozása szerint: dolgokra, ill. jelekre vonatkozó jelek.
Eredet, ill. használat szerint: természetes és mesterséges jelek.
Jelek vonatkozása szerint: dolgokra, ill. jelekre vonatkozó jelek.
3.
Miről
írt Sylvester János Újtestamentum-fordításának előszavában? (1)
Az átvitt értelemben használt szavakról.
Az átvitt értelemben használt szavakról.
4.
3 19.
századi nyelvész, aki a jelentéssel foglalkozik (3)
Christian Karl Reisig, Michel Bréal, Herman Paul
Christian Karl Reisig, Michel Bréal, Herman Paul
5.
Kinek
a nevéhez fűződik a mezőelmélet kidolgozása? (1)
Jost Trier
Jost Trier
6.
Kinek
a nevéhez fűződik a komponenciális elemzés kidolgozása? (1)
Louis Hjelmslev
Louis Hjelmslev
7.
Kik
állították azt, hogy a szemantika nem része a nyelvészetnek? (1)
Strukturalisták
Strukturalisták
8.
Mi a
TGG véleménye a jelentésről? (1)A jelentés a grammatika szerves része
1.
Mi a
denotáció és a referencia? (2)
denotáció: a hangalak és a fogalom viszonya a denotációs, a fogalmi jelölés.
referencia: a nyelvi kifejezés és a jeltárgy közti kapcsolat.
denotáció: a hangalak és a fogalom viszonya a denotációs, a fogalmi jelölés.
referencia: a nyelvi kifejezés és a jeltárgy közti kapcsolat.
2.
Hogyan
határozzuk meg a jelentést? (1)
A jelentés a hangalak és a fogalom közti kölcsönviszony, amely lehetővé teszi egymás kölcsönös felidézését.
A jelentés a hangalak és a fogalom közti kölcsönviszony, amely lehetővé teszi egymás kölcsönös felidézését.
3.
Mi a
Frege-elv?
A mondat jelentése a mondat szintaktikai szerkezetének ismeretében levezethető a mondat alkotóelemeinek jelentéséből.
A mondat jelentése a mondat szintaktikai szerkezetének ismeretében levezethető a mondat alkotóelemeinek jelentéséből.
4.
Mondjon
egy példát arra, hogy a szónak van denotátuma, de nincs referense! (1)
tollatlan kétlábú (…!)
tollatlan kétlábú (…!)
5.
Elemezze
a szemantikai jegyekkel az asszony szót! (3)
+ humán; - hímnemű vagy +nőnemű; +felnőtt
+ humán; - hímnemű vagy +nőnemű; +felnőtt
6.
Mik az
igazságfeltételek? (1)
Azok a feltételek, melyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az adott kijelentés igaz legyen.
Azok a feltételek, melyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az adott kijelentés igaz legyen.
1.
Mit
jelent az inkompatibilitás? (1)
Két szó inkompatibilis, ha az egyik implikálja, hogy a másik nem. Ez fordítva viszont már nem igaz. Pl. Bodri kutya. -> Bodri nem macska. DE: Bodri nem macska =/= Bodri kutya.
Két szó inkompatibilis, ha az egyik implikálja, hogy a másik nem. Ez fordítva viszont már nem igaz. Pl. Bodri kutya. -> Bodri nem macska. DE: Bodri nem macska =/= Bodri kutya.
2.
Mit
jelent a kontradikció? (1)
Kizáró ellentét, logikai ellentmondás. Ha M igaz, akkor M’ szükségszerűen hamis, és fordítva. Pl. a macskám nőstény – a macskám hím
Kizáró ellentét, logikai ellentmondás. Ha M igaz, akkor M’ szükségszerűen hamis, és fordítva. Pl. a macskám nőstény – a macskám hím
3.
Mit
jelent az antonímia?
Nem kizáró ellentét. Az adott két fogalom nem fedi le az adott konceptuális teret. Pl. A macskám szelíd. A macskám vad. de lehet gyanakvó, félénk, nyomorék stb.
Nem kizáró ellentét. Az adott két fogalom nem fedi le az adott konceptuális teret. Pl. A macskám szelíd. A macskám vad. de lehet gyanakvó, félénk, nyomorék stb.
4.
Mondjon
egy példát gyenge implikációra! (1)
Jánosnak nem sikerült megoldania a feladatot. – nem is próbálkozott
Jánosnak nem sikerült megoldania a feladatot. – nem is próbálkozott
5.
Mi az
előfeltevés? (1)
Olyan következmény, amelyet a tagadás érintetlenül hagy: János is hazudott neki. -> Mások is hazudtak neki, nem csak János.
Olyan következmény, amelyet a tagadás érintetlenül hagy: János is hazudott neki. -> Mások is hazudtak neki, nem csak János.
6.
Mondjon
egy példát konvencionális implikatúrára! (1)
Még János is festeti a haját. vagy János szegény, de becsületes.
Még János is festeti a haját. vagy János szegény, de becsületes.
7.
Ki
dolgozta ki a kognitív holista szemantikát? (1)
Ronald Langacker
8.
Kinek
a nevéhez fűződik a kognitív metaforaelmélet? (1)
George Lakoff
George Lakoff
9.
Mi a
kognitív metaforaelmélet 2 alapfogalma? (2)
forrástartomány, céltartomány
forrástartomány, céltartomány
10.
Mondjon
egy nem prototipikus gyümölcsöt! (1)
dió
dió
1.
Mi a
fogalmi jelentés? (Kiefer) (1)
Konceptuális (denotatív,kognitív) jelentés. Azonosító jegyek összessége, amelyek a jelöltet megkülönböztetik valamennyi más entitástól. pl. férfi: +humán +hímnemű +felnőtt – fiú: +humán +hímnemű –felnőtt
Konceptuális (denotatív,kognitív) jelentés. Azonosító jegyek összessége, amelyek a jelöltet megkülönböztetik valamennyi más entitástól. pl. férfi: +humán +hímnemű +felnőtt – fiú: +humán +hímnemű –felnőtt
2.
Mi a
konnotatív jelentés? (Kiefer) (1)
Nem definitív, hanem tipikus jegyek, amelyek járulékosan jellemzik a megjelölteket, általában nem identifikáló (azonosító), hanem attributív (tulajdonságjelölő) jelleggel.
Nem definitív, hanem tipikus jegyek, amelyek járulékosan jellemzik a megjelölteket, általában nem identifikáló (azonosító), hanem attributív (tulajdonságjelölő) jelleggel.
3.
Mit
tartalmaz a reflektáló jelentés? (1)
A megjelölt dologhoz fűződő kollektív viszonyulást tartalmazza. Pl. a Megváltó több, mint ami az igenévből jelentéstanilag levezethető, kiegészült kulturálisan és történetileg olyan képzetekkel, amelyek egy közösség attitűdjét határozzák meg.
A megjelölt dologhoz fűződő kollektív viszonyulást tartalmazza. Pl. a Megváltó több, mint ami az igenévből jelentéstanilag levezethető, kiegészült kulturálisan és történetileg olyan képzetekkel, amelyek egy közösség attitűdjét határozzák meg.
4.
Mire
jó a kollokatív jelentésösszetevő? (1)
Arra szolgál, hogy mintegy előhívja vagy korlátozza a nyelvi jel más jellel egy szintagmában való előfordulását. pl. fogat mos és nem fogat pucol, fogat tisztít stb.
Arra szolgál, hogy mintegy előhívja vagy korlátozza a nyelvi jel más jellel egy szintagmában való előfordulását. pl. fogat mos és nem fogat pucol, fogat tisztít stb.
5.
Mire
jó az Osgood-skála? (1)
A pszicholingvisztikában kidolgozott és használatos Osgood-skála percepciós vizsgálatokban teszi leírhatóvá a fokozatokat. A kérdéseket többpontos skálákon adják meg, az ellentétes melléknevekkel a két végén, mint pl. jó……………..rossz
A pszicholingvisztikában kidolgozott és használatos Osgood-skála percepciós vizsgálatokban teszi leírhatóvá a fokozatokat. A kérdéseket többpontos skálákon adják meg, az ellentétes melléknevekkel a két végén, mint pl. jó……………..rossz
6.
Hogyan
jelenik meg a tematikus jelentés? (1)
Kiemeléssel. A nyelvi szerkezetekben kiemeléssel sajátos jelentéstöbblet jön létre, eltérő jelentésváltozatok alakulnak ki. pl. Egy férfi várakozik a megállóban. Egy FÉRFI várakozik a megállóban. (és nem egy nő)
Kiemeléssel. A nyelvi szerkezetekben kiemeléssel sajátos jelentéstöbblet jön létre, eltérő jelentésváltozatok alakulnak ki. pl. Egy férfi várakozik a megállóban. Egy FÉRFI várakozik a megállóban. (és nem egy nő)
1.
Írja
le Károly Sándor jelentés definícióját! (8)
A jelentés a jel vagy jelkapcsolat használati értéke (funkciója), amely a használók kisebb-nagyobb csoportja számára absztrahálás útján előírja (megszabja) a jel (jelkapcsolat) vonatkozását a valóság megfelelő részletéhez, ennek a valóságnak a vonatkozását a jelek használóihoz, a beszédszituációhoz és általában más jelek használatához, és e vonatkozásoknak megfelelően a jel (jelkapcsolat) hozzáilleszthetőségét más jelekhez a beszéd kisebb és nagyobb egységében, és e beszédbeli szerepben helyettesíthetőségét más jelekkel (vagy jelkapcsolatokkal).
A jelentés a jel vagy jelkapcsolat használati értéke (funkciója), amely a használók kisebb-nagyobb csoportja számára absztrahálás útján előírja (megszabja) a jel (jelkapcsolat) vonatkozását a valóság megfelelő részletéhez, ennek a valóságnak a vonatkozását a jelek használóihoz, a beszédszituációhoz és általában más jelek használatához, és e vonatkozásoknak megfelelően a jel (jelkapcsolat) hozzáilleszthetőségét más jelekhez a beszéd kisebb és nagyobb egységében, és e beszédbeli szerepben helyettesíthetőségét más jelekkel (vagy jelkapcsolatokkal).
2.
Mi a
szintaktikai jelentés? (2)
A szintaktikai jelentés alapján sorolhatjuk a szavakat szófaji osztályokba, melyek meghatározzák beszédbeli mondatrészi szerepüknek a kötöttségeit, mivel a szintaktikai jelentés függ a szó denotatív jelentésétől. pl. az ige nem lehet jelző a mondatban.
A szintaktikai jelentés alapján sorolhatjuk a szavakat szófaji osztályokba, melyek meghatározzák beszédbeli mondatrészi szerepüknek a kötöttségeit, mivel a szintaktikai jelentés függ a szó denotatív jelentésétől. pl. az ige nem lehet jelző a mondatban.
3.
Milyen
szótárakban találjuk meg a lexikológiai jelentést? (3)
Etimológiai vagy szófejtő szótárakban, szinonímaszótárban, fogalomköri szótárban.
Etimológiai vagy szófejtő szótárakban, szinonímaszótárban, fogalomköri szótárban.
4.
Mi a
pragmatikus jelentés? (4)
A pragmatikus jelentés a valóság, a jel és a jelhasználó (beszélő) viszonyát fejezi ki egy adott beszédhelyzetben. A mondanivaló tartalmára, a beszédben résztvevőkre, annak helyére, idejére utalás, rámutatás és a beszélő érzelmeinek a megjelenése vagy éppen érzelmileg közömbös volta mind meghatározza a pragmatikus jelentést.
A pragmatikus jelentés a valóság, a jel és a jelhasználó (beszélő) viszonyát fejezi ki egy adott beszédhelyzetben. A mondanivaló tartalmára, a beszédben résztvevőkre, annak helyére, idejére utalás, rámutatás és a beszélő érzelmeinek a megjelenése vagy éppen érzelmileg közömbös volta mind meghatározza a pragmatikus jelentést.
5.
Mi
befolyásolja az emocionális jelentést? (4)
Érzelmi értéket adhat az ellentétes jelentés /jó-rossz/, a beszédpartnerhez való érzelmi viszony /tisztelő, barátságos, tréfás, tartózkodó stb./, a szó (jel) motiváltsága /érvágás-veszteség, zöldfülű-kezdő/, rokon értelmű párok (szinonímák) vagyis az idiomatikus jelleg.
Érzelmi értéket adhat az ellentétes jelentés /jó-rossz/, a beszédpartnerhez való érzelmi viszony /tisztelő, barátságos, tréfás, tartózkodó stb./, a szó (jel) motiváltsága /érvágás-veszteség, zöldfülű-kezdő/, rokon értelmű párok (szinonímák) vagyis az idiomatikus jelleg.
6.
Sorolja
föl a nyelvrétegbeli jelentés felosztásának 3 alapját! (3)
Dialektusok szerint: pl. szirup – sűrű cukoroldat, ill. kanalas orvosság, ill., szörp stb.
Foglalkozási ágak szerint: pl. cukor-vércukor, rehabilitás- orvosi és jogi nyelvben.
Nemzedékek, generációs különbségek szerint: pl. király-nagyon jó.
Dialektusok szerint: pl. szirup – sűrű cukoroldat, ill. kanalas orvosság, ill., szörp stb.
Foglalkozási ágak szerint: pl. cukor-vércukor, rehabilitás- orvosi és jogi nyelvben.
Nemzedékek, generációs különbségek szerint: pl. király-nagyon jó.
1.
Sorolja
föl a lexikológiai jelentés alosztályait! (9)
- egy jelentésű szavak: sms, búvárol….
- poliszémia (több jelentés): láb, bak
- homonímia (azonos alakú): vár, áll, szeg
- alakváltozatok: fel-föl, seprű-söprű, veder-vödör
- jelentésmegoszlás: bozótos, bozontos, tompa, tömpe, csekély, sekély
- jelentéselkülönülés: guba, gubó, jóság, jószág, suhan, suhanc
- szinoníma: arc-ábrázat, imád-rajong, ráncos-redős
- mezőösszefüggések: fül-orr-szem, eszik-iszik, fácán- fürj
- összefüggéstelen szavak: fuvar-indulat-mocsár
- egy jelentésű szavak: sms, búvárol….
- poliszémia (több jelentés): láb, bak
- homonímia (azonos alakú): vár, áll, szeg
- alakváltozatok: fel-föl, seprű-söprű, veder-vödör
- jelentésmegoszlás: bozótos, bozontos, tompa, tömpe, csekély, sekély
- jelentéselkülönülés: guba, gubó, jóság, jószág, suhan, suhanc
- szinoníma: arc-ábrázat, imád-rajong, ráncos-redős
- mezőösszefüggések: fül-orr-szem, eszik-iszik, fácán- fürj
- összefüggéstelen szavak: fuvar-indulat-mocsár
2.
Mi a
poliszémia és a homonímia között a különbség? (2)
Poliszémia: egy lexémának két vagy több jelentése van, és ennek a két vagy több jelentésnek kapcsolatban kell lennie egymással.
Homonímia: két vagy több szó alaki egybeesésekor jön létre. Homoním szavak önmagukban poliszémek vagy egyjelentésűek.
Poliszémia: egy lexémának két vagy több jelentése van, és ennek a két vagy több jelentésnek kapcsolatban kell lennie egymással.
Homonímia: két vagy több szó alaki egybeesésekor jön létre. Homoním szavak önmagukban poliszémek vagy egyjelentésűek.
3.
Mi a
különbség a poliszémia és a homonímia diakron illetve szinkron szemlélete
között? (2)
Diakrón szemlélet: az etimológia alapján dönthető el, ha a történetiségben a jelentések közt van összefüggés, akkor poliszémiáról kell beszélnünk. pl. toll – régen lúdtollból faragott
Szinkrón szemlélet: ha a beszélő tudatában a jelentések között többé-kevésbé szoros kapcsolat van, akkor poliszémiáról, ha nem, akkor homonímiáról van szó.
Diakrón szemlélet: az etimológia alapján dönthető el, ha a történetiségben a jelentések közt van összefüggés, akkor poliszémiáról kell beszélnünk. pl. toll – régen lúdtollból faragott
Szinkrón szemlélet: ha a beszélő tudatában a jelentések között többé-kevésbé szoros kapcsolat van, akkor poliszémiáról, ha nem, akkor homonímiáról van szó.
4.
Mit
jelent a rendszeres poliszémia? (példával!) (2)
Szabályos = rendszeres poliszémia: egy A szó a1 és a2 jelentése közötti viszony azonos egy B szó b1 és b2 jelentése közötti viszonnyal, ezenkívül vannak további szavak is, amelyek ezekkel párhuzamos jelentésviszonyokat mutatnak. pl. üveg – folyadéktartály, folyadék mennyisége stb.
Szabályos = rendszeres poliszémia: egy A szó a1 és a2 jelentése közötti viszony azonos egy B szó b1 és b2 jelentése közötti viszonnyal, ezenkívül vannak további szavak is, amelyek ezekkel párhuzamos jelentésviszonyokat mutatnak. pl. üveg – folyadéktartály, folyadék mennyisége stb.
5.
Mit
jelent a nem rendszeres poliszémia? (példával!) (2)
Nem szabályos = nem rendszeres poliszémia: „üveg” példájával – üveg, mint anyag és mint folyadék tárolására szolgáló tárgy. nem lehet olyan szabályokat megadni, amelyek magyarázatot adnának éppen e két jelentés meglétére: nem lehet megmagyarázni, hogy az üvegből készült tárgyak közül miért éppen azokat a bizonyos tartályokat hívják üvegnek és nem például a szintén üvegből készült poharakat vagy tálakat stb.
Nem szabályos = nem rendszeres poliszémia: „üveg” példájával – üveg, mint anyag és mint folyadék tárolására szolgáló tárgy. nem lehet olyan szabályokat megadni, amelyek magyarázatot adnának éppen e két jelentés meglétére: nem lehet megmagyarázni, hogy az üvegből készült tárgyak közül miért éppen azokat a bizonyos tartályokat hívják üvegnek és nem például a szintén üvegből készült poharakat vagy tálakat stb.
1.
Mi a
homonimák kialakulásának két nyelvtörténeti oka? (2)
- konvergens alakfejlődés: eredetileg különböző alakú és jelentésű szavak alaki fejlődésük folyamán váltak azonos alakúvá.
- divergens (széttartó) jelentésfejlődés: azonos származású, poliszém szavak, amelyek jelentésben annyira eltávolodtak egymástól, hogy nem érezzük őket összetartozóknak.
- konvergens alakfejlődés: eredetileg különböző alakú és jelentésű szavak alaki fejlődésük folyamán váltak azonos alakúvá.
- divergens (széttartó) jelentésfejlődés: azonos származású, poliszém szavak, amelyek jelentésben annyira eltávolodtak egymástól, hogy nem érezzük őket összetartozóknak.
2.
Sorolja
föl a homonimák 3 típusát! (3)
- szótári: szótári alakjukban egyeznek meg pl. szél
- nyelvtani: toldalékolt alakok egyeznek meg pl. eszik, olvasó
- szótári alak egyezik toldalékolt alakkal: pl. szemét
+ homonim toldalékok: pl. tárgyrag-múlt idő jele
- szótári: szótári alakjukban egyeznek meg pl. szél
- nyelvtani: toldalékolt alakok egyeznek meg pl. eszik, olvasó
- szótári alak egyezik toldalékolt alakkal: pl. szemét
+ homonim toldalékok: pl. tárgyrag-múlt idő jele
3.
Mit
jelent a homofónia? (1)
A tulajdonnév és a köznév, melléknév (beleértve a számnevet is) vagy ige azonos alakúsága csak a kiejtésben érvényesül, az írásban nem pl. hatvan-Hatvan, heves-Heves, Ács-ács.
A tulajdonnév és a köznév, melléknév (beleértve a számnevet is) vagy ige azonos alakúsága csak a kiejtésben érvényesül, az írásban nem pl. hatvan-Hatvan, heves-Heves, Ács-ács.
4.
Mikor
beszélünk nyelvrendszereken áthatoló homonímiáról? (1)
Viccekben, reklámszövegekben. pl. Mi van, ha lelövik a gémet? Game over. :D
Viccekben, reklámszövegekben. pl. Mi van, ha lelövik a gémet? Game over. :D
5.
Mi az
a paronímia? (1)
Különböző jelentésű, azonos szófajú szavak alaki hasonlósága pl. ízetlen-íztelen, helység-helyiség.
Különböző jelentésű, azonos szófajú szavak alaki hasonlósága pl. ízetlen-íztelen, helység-helyiség.
1.
Sorolja
föl az antonímia típusait! (9)
- fokozatos: pl. nagy-kicsi, jó-rossz, amelyek megengedik a fokozatok kifejezését.
- nem fokozatos: melyek nem engedik meg a fokozati különbségek kifejezését, pl. nőtlen-házas, nőnemű-hímnemű
- relacionális: kéttagú szembenállások, melyek egymástól kölcsönösen függnek, pl. ad-vesz, szülő-gyermek. az egyik elem feltételezi a másikat.
- egyszerű: a lényeges jegy megvan-nincs meg benne pl. hideg-meleg, kint-bent, friss-fáradt.
- komplex: több lényeges jegy alapján, pl. ég-föld, tenger-szárazföld, tartalékol-elkölt.
- kifejtett: pl. hibás-hibátlan, fás-fátlan
- ki nem fejtett: pl. hallgat-beszél
- félig kifejtett: itt-ott, fent-lent
- többjelentésű: haragos-nyugodt/szelíd
- fokozatos: pl. nagy-kicsi, jó-rossz, amelyek megengedik a fokozatok kifejezését.
- nem fokozatos: melyek nem engedik meg a fokozati különbségek kifejezését, pl. nőtlen-házas, nőnemű-hímnemű
- relacionális: kéttagú szembenállások, melyek egymástól kölcsönösen függnek, pl. ad-vesz, szülő-gyermek. az egyik elem feltételezi a másikat.
- egyszerű: a lényeges jegy megvan-nincs meg benne pl. hideg-meleg, kint-bent, friss-fáradt.
- komplex: több lényeges jegy alapján, pl. ég-föld, tenger-szárazföld, tartalékol-elkölt.
- kifejtett: pl. hibás-hibátlan, fás-fátlan
- ki nem fejtett: pl. hallgat-beszél
- félig kifejtett: itt-ott, fent-lent
- többjelentésű: haragos-nyugodt/szelíd
2.
Mit
jelent az antonímák inkompatibilitása? (példával!) (2)
Ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen kizáró lexémák csoportjai. pl. kékt és piros, nem antonimák, hanem összeférhetetlen lexémák a szín kategórián belül.
Ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen kizáró lexémák csoportjai. pl. kékt és piros, nem antonimák, hanem összeférhetetlen lexémák a szín kategórián belül.
3.
Írjon
ez példát szinonim frazémára! (1)
csőbe húz valakit-kelepcébe csal-lóvá tesz,majmot csinál belőle stb.
csőbe húz valakit-kelepcébe csal-lóvá tesz,majmot csinál belőle stb.
4.
Írjon egy
példát antonim frazémára! (1)
régi motoros-öreg róka: tapasztalt öreg személy
régi motoros-öreg róka: tapasztalt öreg személy
5.
Írjon
egy-egy példát a motivált ill. a motiválatlan szavakra! (2)
motiválatlan: nád, ok, tej
motivált: szellem+es, nép+dal,rá+mutat stb.
motiválatlan: nád, ok, tej
motivált: szellem+es, nép+dal,rá+mutat stb.
1. Definiálja a szinonímát!
Ugyanazt másképpen is jelölhető
személyt vagy dolgot megnevező szó.
A szavaknak a velük valóságvonatkozás szempontjából rokon szavakkal
való kapcsolata.A lexémák mindegyik mezőn belül kölcsönösen kapcsolatban állnak
egymással, és sajátos módon meghatározzák egymást. Pl : Testrésznevek,
(nyak,váll,fej) járművek, szerszámok, stb.
3. Kinek a nevéhez fűződik az
első fogalomköri szótár?
Roget Thesaurusa
-az illető szó fogalmi szférájának
elemeit megnevező szó : a)fölérendelt fogalmat megnevező szó
(hiperonima), b) az alárendelt fogalmat megnevező szó ( hiponima) c) a
mellérendelt fogalmat megnevező szó (kohiponima)
-az illető szó fogalmi jegyeit megnevező szók pl: fiókos asztal
-az illető szóval helyi, időbeli, oki, rész-egész stb.kapcsolatban lévő
fogalmakat megnevező szók
Pl könyv-könyvtár
-olyan szavak, amelyeknek közös fogalmi jegyeik vannak az illető szóval
5. Kinek a nevéhez fűződik az
első magyar fogalomköri szótár?
Póra Ferenc,1907
6. Sorolja fel az antonímia
típusait
-fokozatos antonímák amelyek megengedik fokozatok kifejezését
-nem fokozatos antonímák melyek nem engedik meg fokozati különbségek
kifejezését
-relacionális antonimák (megfordított(konverz) kifejezések)
Egyszerű
Komplex
Kifejtett
Ki nem fejtett
Félig kifejtett
Többjelentésű
7. Mit jelent az antonimák
inkompatibilitása (példa)
Ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen
kizáró lexémák csoportjai. Pl: kék-piros nem antonímák hanem összeférhetetlen
lexémák a szín kategórián belül
Vagy: oximoron: élőhalott
8. Írjon egy példát szinonim
frazémára
-jégre tesz valakit, lóvá tesz valakit
9. Írjon egy példát antonim
frazémára
Régi motoros, köti az ebet a karóhoz
10. Írjon egy-egy példát a
motivált és a motiválatlan szavakra
Motivált szó: szellemes
Motiválatlan: nád
1. Miért ellentmondásos
jelenség a jelentésváltozás?
A nyelv csak úgy tud céljának (a kommunikációnak) megfelelni, ha
viszonylag állandó, változtalan – ugyanakkor a változó valóságot tükröznie,
követnie kell. Az új jelenség mindig kapcsolódik valamilyen módon a régihez.
Pl.: láb – ember alsó testrésze, hegy alsó része.
2. Írjon két KÜLSŐ okot a
jelentésváltozásra!
Társadalmi, gazdasági, művelődéstörténeti változások, érzelmi,
magatartásbeli tényezők stb. Pl: lábas- régen valóban lábakon állt a nyílt
tűzhelyen.
3. Írjon két BELSŐ okot a
jelentésváltozásra!
Közvetlenül a nyelvhez köthető okok: a nyelvi elemek morfológiai,
szintaktikai és szemantikai kapcsolatainak, a jelrendszernek a megváltozása.
Pl.: fekete kávé - fekete
4. Milyen típusait
különböztetjük meg a jelentésváltozásoknak a jelentésváltozási folyamat
tartalma szerint?
Jelentésterjedelem, jelentéstartalom,
5. Sorolja föl a
jelentésváltozás fő irányait!
Jelentésbővülés, jelentésszűkülés, jelentésmegoszlás,
jelentéselkülönülés (szóhasadás).
6. Írjon egy példát a
jelentésbővülésre!
Halászik, park, lefagy
7. Írjon egy példát a
jelentésszűkülésre!
Állat, fahéj, asszony.
8. Írjon egy példát a
jelentésmegoszlásra!
Szerencse (régen jót és rosszat is jelentett), híres és hírhedt (régen
ugyanazt jelentette)
9. Írjon egy példát a
jelentéselkülönülésre!
Cseljad – család és cseléd, trágya és drazsé.
10. Sorolja föl Stephen Urban
tabutípusait!
Félelem, tapintat, illem, politikai korrektség.
11. Indokolja meg, miért
tekinthető a jelentés a nyelv autonóm összetevőjének!
A mondatoknál két külön dolog a nyelvtani helyesség ( azaz, hogy
grammatikailag jól formált ) és a jelentés. A jelentés azért autonóm, mert nem
nyelvtani szabályokból következik. TEHÁT
létre tudunk hozni jól formált mondatokat nem megfelelő vagy logikátlan
jelentéssel, vagyis a kettő nem függ össze.Pl: Fütyürészve
legelnek a fák.
12. Sorolja föl a következő
mondat előfeltevéseit! ISTVÁN MEGETTE A CSOKOLÁDÉT.
– Létezik István, létezik a csokoládé, István szereti a csokoládét (még
valami van...? )
13. Írjon 3 példát
pragmatikai előfeltevés kiváltókra!
Határozott főnévi szerkezet: Ludmilla megette a nagymama
mézeskalácsházikóját.
Faktív ige: Ernő örül, hogy tavaszodik.
Faktív ige: Ernő örül, hogy tavaszodik.
Inchoaktív ige: Felébredt.
Is, még, már.
Irreális feltételt tartalmazó feltételes mondat: Ha nem tavaszodna,
feldíszíthenénk a karácsonyfát.
Fókusz: Jolán elkésett.
